 |
Menü |
|
|
| | |
|
naptár |
|
| | |
|
figyellek! |
|
|
| | |
|
üzenőfal |
|
| |
|
| | |
|
állatvédelmi törvény |
|
Az 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei
AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KIMÉLETÉRŐL
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az állat tartásának általános szabályai
4. §
(1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
5. §
(1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
(5) Üzemben, kísérleti intézetben, állatmenhelyen és állatkórházban szakképzett állatgondozót �szükséghez képest több állatgondozót �kell alkalmazni.
(6) Az állattartó köteles az állat egészségét és higiéniai állapotát folyamatosan és szakszerűen ellenőrizni. Szükség esetén feltétlenül gondoskodni kell az állat megfelelő gyógykezeléséről.
(7) Az állatot a tudományos állásnak megfelelő, korszerű egészségügyi ellátásban, szükség szerint védőoltásban kell részesíteni, és meg kell tenni a megfelelő egyéb megelőző intézkedéseket is.
(8) A beteg, a sérült vagy olyan állatot, mely társaira bármilyen módon veszélyt jelenthet, haladéktalanul a többi állattól elkülönítve kell elhelyezni.
(9) A haszonállatok tartásánál olyan technológiát kell alkalmazni, amely biztosítja az állat fertőzésmentes, egészséges környezetét.
Állatzsaruk
 Állatzsaruk.
Így hívják őket azok, akik sértettként vagy bejelentőként találkoztak már velük. A Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány az egyik legaktívabban működő magyarországi szervezet. Azért is egyedülálló a tevékenységük, mert a jog adta keretek között mindent megtesznek a rosszul tartott,kínzott állatok védelmében.
 A Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány a közeljövőben tervezi, hogy az ország területén egyre több helyen, még aktívabban láthassa el feladatait.Autónkat egy kedves szponzorunktól kaptuk azért, hogy a sáros utakon, az eldugott tanyákhoz is ki tudjunk menni és így még több állatot meg tudjunk menteni.
| | |
|
pontos idő |
|
| | | |
|
|
|
Farkasok |
|
 
  
   
 
 
A farkasok jellegzetes vonítását akár nyolc kilométerre is hallani lehet. A rafináltabb fiatal példányok képesek a hangjukat elmélyíteni, hogy idősebbnek hallják őket a távol fülelők. A falkák átlag 65?300 négyzetkilométernyi területet birtokolnak, de egyes északi példányok negyvenezer négyzetkilométert is bejárnak. Ínséges időben a falka 50 kilométert is megtesz, mire elejteni való vadat talál. Kovács Zsolt azt állítja, hogy a kóbor kutyák sokkal nagyobb kárt okoznak az állatállományban, mint a farkasok. Mivel a fiatal hímeknek új territóriumot, vagyis nem körbevizelt területet kell keresniük az említett nagyságú ? vagyis elég tetemes ? területen kívül, olykor átvándorolnak a határokon. Így kerültek falkák hazánk területére is, például a Zemplénbe, de előfordultak már az Alföldön is.
A farkas hol félelmetes, hol pedig félénk, attól függően, hogy kivel áll szemben. Ha szemébe nézünk, egyszer hiszékenységet árul el a tekintete, másszor pedig elszántságot. Ez azzal magyarázható, hogy igen érzékenyen reagál a környezetében mindenre, talán még a gondolatokban is tud olvasni. Túlzott érzékenysége azonban sérülékennyé, sebezhetővé teszi és visszatartja őt attól, hogy teljesen őszintén kimutassa az érzelmeit. A farkas falkában él, ugyanakkor időnként egyedül is elkóborol, amikor személyes vágyait, álmait követi, vagy amikor csendre, nyugalomra vágyik. A farkas együtt érző és segítőkész. A falkában például minden felnőtt úgy törődik a kölykökkel, mintha a sajátjai lennének.
 
Zoológiai szempontból a farkas nagyon sikeres állat, ez a faj Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul, mi több, még Afrika egyes területein is találkozni vele. A nagy elterjedési terület persze azt is jelenti, hogy a farkasoknak egyes változataik, úgynevezett alfajaik léteznek, hiszen ilyen óriási területen lehetetlen, hogy azonosak legyenek a környezeti feltételek: mások Skandináviában, mások a Közel-Keleten, mások Szibériában, megint mások a Nagy-tavak vidékén vagy éppen Alaszkában. Az alfajok számáról a természettudósok ma is vitatkoznak, egyes vélemények szerint akár negyvenféle is lehet. A nagyszámú alfaj leírása azzal is magyarázható, hogy a természettudósok egy része különös hajlandóságot mutat újabb és újabb alfajok kevéssé indokolt elkülönítésére csak azért, hogy a nevéhez valamilyen felfedezés fűződjön.
Mint Európában is jellemző faj, természetesen Magyarországon is őshonosnak számít, de ma már nagyon kevés van belőle. A Kárpát-medencei farkaspopuláció nagy része a jelenlegi országhatárokon kívül található, és bár a történelmi időkben Magyarország területén is szép számmal éltek farkasok, manapság már nemigen találkozni velük. Nem igaz viszont az az állítás, amely szerint ma már egyáltalán nincsenek nálunk ordasok, vagy csak kóbor állatok tévednek át hozzánk. A szlovák határ közelében, az Aggteleki Nemzeti Parkban állandó farkasállomány is él.
A farkas télen szeret utódot nemzeni. Úgy tűnik, a tél az ő évszaka (emlékezhetünk A kőszívű ember fiai téli, farkasüldözéses jelenetére is ? a farkasok pártját fogó Kovács Zsolt szerint a farkas a csézákat a lovak miatt veszi üldözőbe, azokra fáj a foga). A falka általában három-öt rokon állatból áll, de lehetnek akár tizenketten is.
| | |
|
|
|
enigma |
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
